Turista Magazin digitális 2019. októberi szám
Cikkszám: | tm201909_dig |
Elérhetőség: | Raktáron |
Várható szállítás: | 2024. december 02. |
Leírás és Paraméterek
Gasztro
Erdei gombák hónapja
(Írta: Dénes Andrea)
Talán az október az a hónap, amelyet leginkább az erdei gombák havának mondhatunk. Az általában esős, de még fagymentes őszi időjárás sokszor előcsalja a gombákat, így ilyenkor az erdők nemcsak látványosak a színes kalapoktól, de ehető gombatermést is bőségesen kínálnak.
História
Siroki vár – A Mátra leglátványosabb romjai
(Írta: Hidvégi Brigitta)
Ha Mátra és vártúra, akkor első helyen kétségkívül Sirok áll. Mászkálni a vadregényes romok között és a rejtélyes sziklaüregekben, majd körbenézni a várhegy legmagasabb pontjáról maradandó élmény, ráadásul a legszebb látvány éppen ősszel tárul elénk.
Hónap Turistaháza
Galyatető Turistacentrum – A minimalizmus varázsa
(Írta: Nagy Loránd István)
Még öt éve sincs annak, hogy az ország legmagasabban fekvő szállodájával, a négycsillagos galyatetői Nagyszállóval szemben egy több tekintetben is merőben újszerű koncepciót képviselő, hazai viszonylatban egyedülállónak tekinthető turistacsalogató, a közelében pedig egy lenyűgöző körpanorámát kínáló, bivakszállásként is funkcionáló kilátó nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A rangos építészeti díjakkal kitüntetett Galyatető Turistacentrumban jártunk.
Jelvényvadász
A Mátra és a Bükk kék útján
(Írta: Lánczi Péter)
Ha már egyébként is kéktúrázol, miért ne gyűjtenéd be a Mátráért és Bükkért járó külön jelvényt is? Ha pedig még nem vágtál bele az Országos Kéktúrába, ez az útvonal biztosan meghozza majd a kedved a vándorláshoz.
Két Keréken
Feltekerni az ország tetejére
(Írta: Abelovszky Tamás)
Kékes – az ország legmagasabb pontja, amelynek meghódítása nagy kihívás minden bringás számára. A legtöbben aszfalton vágnak neki a „csúcstámadásnak”, de terepen is fel lehet jutni Magyarország csúcsára, és erre a kihívásra már fel lehet építeni egy kiadós terepbringás kört.
Túrapraktika
(Írta: Nagy Loránd István)
Túralábbelik – Alaptípusok, előnyök és hátrányok
Kiadós ebéd utáni, andalgós parkerdei séták, pörgős üzemmódban lenyomott csúcsgyűjtő bevetések, többnapos vándorlások rengeteg felszereléssel, családvidító kirándulások középhegységi környezetben – outdoor ténykedések eltérő megközelítésben. Függetlenül attól, hogy milyen céllal lépünk ki a természetbe, szinte mindig viselünk valamit a lábunkon. Nincs ebben semmi meglepő, a megfelelő lábbeli kiválasztása azonban okozhat némi fejtörést, főként az olyan sokat szajkózott, látszólag szilárd alapokon nyugvó „aranyszabályok” miatt, amelyek értelmében túrázni például kizárólag bakancsban lehet, a nem vízálló cipő pedig csak a kirándulók életének megkeserítésére jó.
Kötött Pálya
Kettő az egyben kisvasút a Mátra lábánál
(Írta: Gulyás Attila)
Kisvárosi utcák, hegyvidéki panorámák, szőlők és turistautak: a Gyöngyös központjából induló Mátravasúton karnyújtásnyira van minden olyan célpont, amely egy tartalmas hétvégén érdekes lehet. Pedig a hely annyiban „csal”, hogy mindezt nem egy, hanem két félig összenőtt erdei vasút kínálja, de a kiindulópontként szolgáló állomáson ez csak előnyünkre válhat.
Mesél a Térkép
Recsk – A magyar Gulág
Van a Mátrában egy település, amelynek neve egybeforrt az emberi kegyetlenség és a megaláztatás fogalmával, illetve a kommunizmus áldozatainak emlékével. Közel hetven év távlatából már szabadon beszélhetünk az itt történtekről, de felfognunk még ma is nehéz. A Recsk határában fekvő egykori kényszermunkatábort bejárva, valamint hajdani lakói és őrzői elbeszélései alapján keresünk válaszokat a miértekre, és közben az emberi természet jó és rossz oldalával is szembesülünk.
Messzelátó
Kozmáry-kilátó – Egy híján százhúsz
(Írta: Nagy Loránd István)
A Heves megyei Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred és egyben a Mátra-vidék egyik leghíresebb építménye a 398 méter magas Dobogó-hegy csúcsának közelében, a tengerszint felett mintegy 370 méterrel várja az északi-középhegységi körpanorámára szomjazó turistákat.
Rejtett Kincseink
(Írta: Joó Annamária)
Tarjánka-szurdok – A Mátra legvadregényesebb geocsodája
Vannak különleges helyek Magyarországon, ahol a természet szépsége olyan erővel hat az emberre, hogy elfogynak a jelzők, a szavak. Ahol „nagyon másabb” a táj, ahol nem mindennapi ott lenni. A fokozottan védett, csak nemzeti parkos vezetővel látogatható mátrai Tarjánka-szurdok a Mátrában egy ilyen hely.
Városi Séta
(Írta: Tóth Judit)
Források, huták, kastélyok – Séta Parádfürdőn és Parádsasváron
Miközben a Mátra szebbnél szebb túraútvonalain barangolunk, érdemes megállni és elidőzni az utunkba eső falvakban is, például a Parádi-Tarna völgyében, ahol nemcsak szép épületek, de izgalmas történetek is szembejönnek velünk. A Mátra északi lábánál fekvő Parád és Parádsasvár nagyon közel vannak egymáshoz, történetük pedig több szálon, a gyógyvíz, az üveggyártás és a Károlyi család révén is összefonódik.
Zöldhullám
(Írta: Nagy Loránd István)
Uráli bagoly – A terjeszkedő huhogó
Az 1906–1907 telén tapasztalt urálibagoly-inváziót követően több mint fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy hitelt érdemlően igazolják e zárt erdőségekhez és öreg faállományokhoz kötődő, pompás megjelenésű bagolyféle magyarországi fészkelését. Napjainkban már nemcsak a Zempléni-hegységben, hanem az Északi-középhegység nyugatabbra fekvő tagjainak területén is fészkel.